Kedvesek!
Sokáig voltam, voltunk csendben...
Szolgálatunk európai területre helyeződött, ami előtt a felkészítésünk zajlott, feladatainkat és jelenlétünket fedve kellet végeznünk.
Amiért most szólni kívánok, az a benső indíttatás, amely önmagom tétovaságának feloldása.
Soraimat vezetve írom, és megoldást keresek egy adott helyzetre.
A SZOLGÁLÓ útja nem könnyű...
A SZOLGÁLÓ útja nem könnyű...
(Megvallom, vonakodom az írással, mert fogalmam sincs bejegyzésem végére mi lesz a téma, hogyan szövődnek a sorok, csak érzem, hogy nem egyszerű ez sem.)
Annyit tudok:
Az utunk olyan terhekkel teljes és embert, hitet próbáló helyzeteket teremt jelenleg, olyan áldozatokat követel, amely minden erőnket, hitünket a Gondviselésben, önmagunkban - hogy készek és képesek, alkalmasak vagyunk-e rá - próbára tesz.
Küzdelem ez önmagunkkal, a világ hatásaival, mely küzdelem az ÉLET és LÉTEZÉS különbségeinek mély megértését és határainak feloldását jelentik.
Mivel azonosítod magad?
Mennyire bízol a Gondviselés erejében?
Mennyire vagy képes alárendelni ezt a földi életet a létezés teljességének Szent Útjáért?
Földi édesanyaként képes vagy-e "feláldozni" gyermekeid földi kényelmét és biztonságát a Szolgálat útján?
Kész vagy-e életed fennmaradt világi kötődéseit és függőségét is felszámolni, megőrizve erődet és hitedet?
Kész vagy-e az Istenemberré válás folyamatában olyan végső transzformációra, amely feloldja végül korlátaid egészét, és elérheted Teremtő Istenember Léted kiteljesedését?...
Súlyos kérdések.
Még súlyosabb döntések, melyeknek meghozatala komoly önvizsgálatot feltételez.
Fohászkodtam nemrégiben, hogy tegyék lehetővé, hogy írással taníthassak. Hogy megoszthassam mindazon tudást, amelyet magammal hoztam, és bennem rejlik, hogy írásaim során magam is megismerhessem MAGomat,
Talán ez az a váratlan pillanat, amikor mindezt elkezdhetem.
Utazásra hívlak hát, Féyben Testvérem, velem EGY, hogy megismerjük együtt, hogy közös tudatunkból én mit hoztam MAGommal mindannyiunk épülésére.
A következőkben a SZOLGÁLATTEVŐ címmel bejegyzések sorozata várható.
Nem egyben elkészített könyvként kell elérhetővé tenni, hanem részenként, engedve, hogy velem együtt éljétek meg a sorok születését, és annak energiái a térben apránként, de azonnal épülhessenek be a Tudatba, és termékenyíthessék meg a Teret.
Izgatottan várom, hogyan fog mindez formálódni és alakulni bennünk és általunk.
Bárkát építünk EGYütt...
Amire minden létezőt, ki a FÉNYben létezni és SZOLGÁLNI kész - , amely egy magasabb tudatosságú létezés vezérhajójának minőségét képviseli és átvezeti Gaiat és népét az új minőségek felé.
Az EGY Isten vezesse szellemünket és gondolatainkat e Teremtésben.
Örök szeretettel: Éva