Keresés ebben a blogban

2020. április 5., vasárnap

Szkíta aranyMAG szellemi gyakorlat 3 - A HAGYATÉK


Kezdés: Élet Himnusza

A hazatérés küszöbén 3. - szellemi gyakorlat -
Helyezkedj el kényelmesen!
Hunyd be a szemed, majd végy egy mély lélegzetet!
Ahogyan a levegőt lassan kiengeded, számolj magadban öttől visszafelé lassan, nyugodtan.
Öt…       négy…     három…      kettő…       egy….


Végy egy újabb mély lélegzetet, s ahogyan kiengeded a levegőt, képzeld el, hogy egy hosszú-hosszú mozgólépcsőn haladsz lefelé … mélyre, … egyre mélyebbre,… szívednek békés szeretet-forrásához  A KAPUHoz, melyet már többször meglátogattál….

Békésen, nyugodtan, lassan, szinte észrevétlenül lélegzel.
Érzed, ahogyan minden lélegzetvétellel egyre tisztább vagy sejtjeidben, s egyre mélyebben és mélyebben éled meg a békét, … nyugalmat … és csöndet…
Érzed:      ahogyan kiengeded a levegőt, mindig egyre mélyebbre és mélyebbre haladsz a lépcsőn lefelé… Befelé,                    Önmagodba,                        lelked Fénymagja felé.

Tested ellazul, elnehezedik.
Izmaid egész testedben feszültség nélkül, lazán pihennek, …  s tested tökéletes nyugalomban van.
Elméd lassan elcsöndesedik. S ahogyan egyre mélyebben és mélyebben jársz lényednek fénylő templomában, a külvilág zajai lassan feloldódnak a Béke csöndjében.
Izmaid tökéletesen ellazultak - fejtetődön…  arcodon,…. ajkaid, és szemhéjad is békésen pihen.
Nyakad, … vállad, … mellkasod,… hasad, …hátad izomzata is laza már…. Csodálatos érzés mélyen ellazult állapotban időzni!
Érzed, hogy e nyugalom teljesen átjárja minden testedet….
Fizikai, érzelmi, mentális, és spirituális tested is lágy áramlásban,van….Szinte feloldódsz a létezés Ős vízében, …mely gyógyítja, megújítja, s teljesen átmossa azokat …. szeretetével átírja egész létezésed minden fájdalmát, … nehézségét – végtelen békévé simítva azt! Látod, hogy minden sejted – mint egy-egy apró univerzum – annak minden részletében, annak minden fraktáljában megújul, megerősödik, s egy új, finom minőség hatja át, mely az Eredet mezejének üzeneteit hordozza…
Karjaid, … lábaid… egészen az ujjad hegyéig lazák már…  s a kezdeti nehézségét immár könnyed, légies érzés vette át. … Szinte lebegsz!
Mennyei érzés ez a könnyedség! ….
Tested érzeteit elengedve érkezel meg a mozgólépcső aljára a már megismert,---  gyönyörű,… fából faragott,… hatalmas  Kapu elé.
FényMagod otthonának kapujához!
Ismét feltör benned a jóleső érzés - Hazaértem… J
Ahogyan széttekintesz, kis meglepetéssel veszed észre – mintha nagyobbá vált volna a TÉR! A rét, a lágyan ringó virágtenger, mintha egyetlen, végtelen tengerré tágult volna, s a színek kavargó hömpölygése, az aranyló sugarait bontogató nap fényében – pompás látvány nyújtanak…
A réten lassanként fe-feltűnik egy-egy ember…
Lámcsak – gondolod Magodban…
Érzik az Égi Haza hívását… a felkelő NAP szólítja szíveikben Őket – ahogy Téged is.
S a diófa… Ó… Milyen gyönyörű!... s bölcs lombja, mint öreg tanító, szerető dajka – végtelen szeretettel tárja ágait az egyre gyülekező emberek felé, s óvó, odaadó örömmel öleli lombja alá mindegyiküket…
A KAPU… Az aranykapu…   kiterjesztve önmagát – hatalmasra nyújtózik… Szinte az égig felérve - mindent magába vonó fénysugárral tündököl…
„ez a menyország kapuja” – suhan át szíveden az érzés…
a meghatottság érzése árad szét lényedben, szinte beleremeg egész tested… Óh, Jó Anyám! … Mennyire éheztem már e pillanatot!
A várakozók hirtelen kürtszót hallanak…

Háromszor szólal meg a Kürt hangja, JELezve –  figyelmét mindenki helyezze a történések felé…
Ekkor három, hatalmas angyali lény, fénylő, szinte áttetszően légies megjelenése vonja magára figyelmét a jelen lévőknek….

Majd halk csengettyű csilingelése töri meg a csendet, s símul bele a JELenetbe…. (Tingsha)

finom hangjával lágyaíja a tér apróbb fodrait, melyet a kürtszó RENDre szólító, átható ereje rendezett át.
Ekkor megjelenik János… A legkisebb.
Fegyelmezett, bátor, határozott, mégis minden rezdülésében a JELen lévőkért való,
Túláradó szeretetétől áthatott, jóságos erővel vezeti a folyamat vezetését…

Mindannyian teljes nyugalomban, elfogadásban és méltóságban állunk ott, érezve Őseink türelmét, bölcsességét és erejének esszenciáját szívünkben. Feléled bennünk Őseink Szkíta méltósága lényünkben, s az,  immár nemcsak az ismeretek szintjén, hanem TUDÁSként, lényünknek saját részeként, hatja át egész létezésünket… Hisz ezek vagyunk… Krisztus Apostolai – egytől egyig… Fenséges, méltóságteljes erő hatja át tudatunkat…
Az Östen Szándékának, Szentkoronai kiáradásának követeiként állunk ott, mindannyian…. Kik kérdés, s felesleges szavak nélkül is értik a TÖRVÉNYT, …életük, létezésük minden színterén e fenséges erőt, alázatot és bölcsességet KÉPvisleve szolgálja, EGYként, az Ő szándékait…
Immár emlékeinkben JELen van, hogy Ősten szándéka, a Szentkorona hívja Létbe Égi Anyánk, s Atyánk Szent Családját, általa vált valóra a Világ Világossága… S született meg a Létezés Rendje… A Fény Fiú Krisztus, s Fény Leány Krisztus… S Belőlük árad ki a Teremtés egésze…
János átszellemülten áll a kitárt kapunak ajtajában.
A legkisebb királyfi… Ki Ősteni Atyjának legbölcsebb gyermeke… Bátor és erős… Az Égi Nyilasok legártatlanabbja… Szűzies tisztaságú lénye bölcs, szelid, szeretettől áradó, mégis erő, s méltóság sugárzik minden mozzanatában.
Egy dal szólal meg szívéből: (szív szól a szívhez…)
 Lelkét átjárja e dallam, mellyel szólított a Teremtés Háza már gyermekeit a Hazatérés felé.
Lassan elindul a Tömeg felé…
Egy apró, mégis méltóságteljes Asszony elé lép.
Emese az. Ki a setétség korában egy Nemzetség Anjya volt. A Nemzetségé, kiknek feladat az volt – elérhetően, csak a MAG lélek Mágusinak számára felismerhető, s elérhető módon rejtsenek el MINDENT, mi a setét kor végén, mikor az Idők Szava megindul, a MAG – felismerje, s felszabadítsa azt.
E Nemzetség vot, ki a Kerecseny TÚLRÚL hozott üzeneteit, az útmutatásokat rejtő Szent Koronát értve – megcselekedte mindazt, mi egyetlen esélyt jelentett a világnak Új Fényességbe emelkedésére…
A MAG népének sarjai – húsukkal s vérükkel táplálták e Szent Hagyatékot Őrző Sólyom, S az Ősi Erényt őrző Oroszlán gyermekét – az Arany Griffet, az Ősi Szkíta Tudás, bölcsesség és az Ősteni Igazság és Rend KÉPvisleőinek minden hagyatékának zálogát,… melynek megjelenése adta hírül: - AZ ÖRÖKSÉG ÁTVÉTELE MEGKEZDŐDIK, S LÉLEKCSALÁD ÚJRA FELEMELI A TEREMTETT VILÁG EGÉSZÉT…

János megfogja kezét, s kivezeti a Kapu eleibe, ahol egy pillanat múlva már a 4 elem körében, a Szer Tüze lángol…
Emese egy Kehelyt tartva kezében, benne az Élő Szőlőtőke nektárjával, az Ég felé emeli azt…
(örszágok országa – Emese éneke)
https://www.youtube.com/watch?v=mkQ4zWV66z8
Míg János kezében az Igazság Kardja, melyet az Ég fel emelve kér Ősten bebocsájtó szándékát az egybegyűltek felé.
A Kard végén az Ősten szikrája villan, majd János, a MAG népének Ősi Rendje szerint kardjának végét a Kehelybe mártva szenteli meg a nektárt…
A JELen lévők mindegyikének kezében kehely jelenik meg, melyben e Szent Nektár , mely áldomásuk italaként fogyasztva készíti fel testüket, lelküket Szellemükkel való Szent Találkozására.

Egy pillanatig lehajtott fejjel, alázatukban állnak Mind. Majd egy jelentőségteljes csendülő hang hallik… (hangtál)


S  mind féltérdre ereszkedve, fejünket meghajtva várakozunk, s mondjuk együtt a Hazatérés Himnuszát

Hirtelen észleled is körülötted a sokaságot, mégis, mintha saját kis univerzumod külön kis dimenziójában MAGodban élnéd meg e varázs pillanatait…

Mélyen megélt CSEND járja át a Teret…
Majd felcsendül a Fény Himnusza… (Also sprach Zaratusztra)


Mindannyian állva várjuk már, hogy megérkezzen Ő, Égi Édesanyánk, kinek fején a Szentkorona ragyog. S Ő jön, lassú, puha léptekkel, méltóságteljesen, túláradó örömmel szerelemmel szívében!


Ott áll, mint az Otthon melegét és békéjét a szeretet biztonságát adó szülőanya, ki egyéni kicsiny univerzumában Mindenkinek külön-külön jelenik meg, s öleli szerető Édesanyai keblére.

-          Jöjj drága Kincsem! Jöjj ölembe hát!
-          Szerelmemnek árja gyújtson lángra már!
-          Szívemből dúdolom az otthon himnuszát, szívedbe oltom én a Szent Harmóniát.
Fényednek égi lángja új erőre vált! Szívednek Magja végre végre megtalált!
-          Jöjj gyermekem dalold a a Magnak Himnuszát, Jöjj, s vedd szerelmedbe az Új Föld dallamát!
-          (tovább dúdolom)
-          S mindegyikünket egyenként kíséri föl a Teremtés Házához.

-          A sokaság megáll a bejárat előtt., ahol az Egység Szent Zászlaja lobog a lágy hajnali szélben. Aranyló mintázatán megcsillan a napfény.
-         
A gyermekek – hogy Édesanyjuknak EGYként nyújtsák át szívük vágyát az új képletekkel gazdagított Szkíta Aranymagjaikat, s hogy érezze anyjuk – KÉSZek felölteni reájuk szabott Viseleteiket – EGYként, hangos szóval, féltérdre ereszkedve, zengő szívvel mondják el a Hazatérés Himnuszát:
Lelkem már hófehér, terheit letette, készen állok már Égi Menyegzőmre.
Hitem erős váram, élen igaz létem, Égi Édesanyám oltalmát felvettem.
Szeretetem túlér Önnön korlátomon, lelkem békéjében nincs, mi korlátozzon.
Félelmem nincs többé, kétségeim szállnak, Égi Anyám, magjai, immár készen állnak.
S ő boldogan dalolja a hívó dallamot, mit minden alkalommal hallottál, amikor a Kapu előtt álltál…

(Hazatérés himnusza)

Gyermekeim! – szólalt meg szelíd, szerető hangján.
Közeleg az IDŐ.
A nap már hamarosan eléri a Föld peremét, s árasztja Fényét…
Emlékezzetek!
Viseleted itt áll, az Egység erejében.
S kicsiny univerzumunk mindegyikében felsegítette reánk az Égi Menyegző Ruhánkat, melyben az Ősten Követének szolgálatára vagyunk hívatottak megcselekedni az Ő Tiszta, reánk bízatott Szándékát.

Kincseim! Áldott Magjaim!
Most indulnotok kell!
 Már Ősmeritek otthonotk titkát! Bármikor eljöhettek, ha szolgálatotokban megfáradtok, s ölembe hajtanátok csüggedt, pihenésre vágyó fejeteket!
Az Élet Kenyere, az Élő Szőlőtőke Gyümölcsének nektárja mindig vár reád!
Az Atya, és a Legkisebb, Égi Anyánk oldalán állva boldogan integet felénk, ahogy mind, egyként, s mégis önállóan indulunk az útra, földi otthonunk felé, hogy fogadnunk kell szíveinkeb az Új Élet magjait, melyet létezésünk ezen életterében árasztanunk s gondoznunk kell, hogy a reánk bízott Földet új, boldog jövő fel vezessük.
Egy pillanat múlva már ott állsz, a lépcső előtt.
Még hátrapillantasz, s megígéred MAGodnak, hogy gyakran hazatérsz, hogy Titkait a létezésnek, s Tudásnak felelevenítsd. Hogy Hagyatékodat megismerd, s alkalmazni tudd.

Felpillantasz az égre, s látod, hogy a Legkisebb az AranyGriff hátán repül,, integetve feléd, s éneke végig kísér, míg haladsz felfelé a lépcsőn…
(fehér lónak…)
A lépcső tetejéhez érve megpihensz, fejedet magosra emelve, délceg, méltóságteljes tartással indulsz fölfel, tudatodnak fizikai szintére. Mire ötig elszámolsz, megújulva, immár teljes erődben, tiszta és igaz szándékodban megállva indulsz útnak az Élet és a Létezés Igazságának Követeként.
egy , kettő, három, négy öt….
Lassan Megmozgatod végtagjaidat, összedörzsölöd tenyereidet, majd felmelegedett tenyeredet szemeid elé téve lassan kinyitod a szemedet. Jól, és egészségesnek érzed magad, s szívedben érzed az Égi Feladatra hívás üzenetét. Tudatosítod Magadban mindazt, mit útmutatásként megéltél szívedben.


S most menj, s napkelet felé fordulva végezd el a rendelt meditációt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése