Keresés ebben a blogban

2017. augusztus 13., vasárnap

A SZOLGÁLATTEVŐ - 3. fejezet - Súlyos teher...


A Feladat előszobájában...

 Kedvesek!

Nem tudom szavakba önteni mindazt, amit érzek...
Olyan mérhetetlen nagysága van ennek a feladatnak, és oly nehéz tökéletesen megvalósítani mindazt, ami az én részem benne! 
Csapong a hangulatom, érzéseim és gondolataim.  
Olykor elcsüggedek, látva milyen komoly terhekkel jár, és szól bennem az Édesanya és a "józan ész", ami nehéz perceket szül, és elbizonytalanít vállalásom teljesítésében.

Az elmúlt héten Dél-Somogy, Bakony rejtett, előre elkészített erőit vettük föl és készültünk testben-lélekben az energiákkal töltekezve a Nagy Feladatra. Közel 3000 km út áll mögöttünk az elmúlt hét alatt.
Mindent, ráfordítottunk, ami volt, és mindent fölvettünk, amire szükségünk volt és lesz. 
Olyan helyszínek és korábban elvégzett, akkor nem értett feladatok nyertek értelmet, ami mélységesen megerősített abban: Valami rendkívüli dolog készül...
Szent Koronánk rendkívüli erőket mozgósít, melyek messze korokon átívelnek, és jelen hiányos és torzult történelmi ismereteinket alapjaiban kiforgatja a megértés és felismerés szintjére...
Már hónapok óta készítenek rá, hogy megértsem az Erők mibenlétét: Érintve van a Szent Grál legenda, Excalibur és Artur - Atilla Királyunk. Államalapításunk, Koppány és István valós története, az utolsó igaz vezetőnk, Horthy Miklós erői - Szent Koronánk segedelmével.
Táltosok és Sámánok, a római "birodalom" és sok-sok korábbi történet  erőtereinek, egymásra épülésének megismerése, igazságainak megjelenítése... 

(Az elkövetkező időszak számára nagy akadályt jelentett a náci Németországban tevékenykedő okkult erőkkel foglalkozó háttérhatalmi elit Wewelsburgi fészkének kötései, amelyet eredményesen oldottunk.
Ezzel párhuzamosan Engadin hozzánk rendelt erőterét is aktivizálni lehetett.
Majd elkészülhetett egy olyan potenciál Földünk számára, amely mint egy nagy "dobhártya" segíti a kozmikus erők átvezetéseit hatékonyabbá tenni. Ez egy olyan eredmény, ami várakozáson felüli, és segíti a folyamatok kiáradását és minden energetikai műveletünkben a FÉNY erejét emelni. 
Címszavakban még arról, (hogy az elmúlt 2 évünk miről is szólt), hogy az egyszer "merő jó szándékból" a téren kívülre helyezett Korona energiákat nem kis munka árán sikerült stabilan visszahozni, illetve a Manicheista ábrázolásokban is jelentkező FÉNYKERÉK rendszerét (amely a Kárpát Bárka generál hajtóműve) felépíteni, megérlelni, és stabilan működésbe hozni.
Sok "apróság" is akadt, de ezeket már nem részletezném, ám ezeknek ereje és tudata bennetek  általatok is erősíti stabilitásukat.)


De térjek vissza jelen helyzethez és a "Zarándoklat a Nemzetért" feladathoz.

Olyan súllyal nehezedik rám ennek az ÚT-nak mibenléte és jelentősége, amihez oly kicsinek érzem Magom, hogy szavakkal leírhatatlan.

Valóban én vagyok a megfelelő ember erre?
Valóban készen állunk arra, amire lehetőséget kapunk, amit teremthetünk? 
Egyáltalán képesek leszünk élni ezzel a lehetőséggel, amit jelen napok és az előttünk álló 3 hónap számunkra kínálhat?
Fel tudunk nőni önmagunkhoz őszinteségben?
Képesek vagyunk önmagunk előtt és Égi Anyánk, Boldogasszonyunk előtt pőrén megállni, és hát-társaivá válni egymásnak ebben a feladatban?
Hiszen mindaz, amiét eleink éltek, mind az, amiben hittek és amiért valaha is kiálltak, most ölt formát!

Elöljárójában annyit mondok, hogy mindaz, amiért eleink valaha éltek és amiben hittek, amiért életüket áldozták - mindaz az elkövetkezendő 2 hónapban ölt testet.
S ha kételkednél bennem, és szavaimban, akkor merülj el az alábbi képben, amit az ég csillagai jelölnek szeptember 23.-ra...

„Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona. Áldott állapotban volt, gyötrelmében és szülési fájdalmában kiáltozott.” (Jel 12,1-2) 


A Jupiter, amit Királycsillagnak is hívnak, 2016. november 20-án lépett be a Szűz jegyébe, ahol 42 hétig (tehát egy várandóság körülbelüli időtartamáig), vagyis 2017. szeptember 23-ig marad, mielőtt azon részén, amit a Szűz méhének lehet mondani, elhagyja a csillagzatot. 
Ekkor a Nap a Szűz csillagkép „vállán”, a Hold pedig a lábai alatt lesz. Ugyanekkor a Szűz csillagkép felett az Oroszlán csillagkép 9 csillaga és az ekkor éppen ott látható három bolygó, a Merkur, Mars és Venus rövid időre egy 12 csillagból álló koronát formál. 

Ismerős ez a kép valahonnan?
Boldogasszony, ki Napba öltözött, holdsarlón áll, s 12 csillag van koronáján...
Képtalálat a következőre: „Boldogasszony czestochowa”
Kedveseim!

Ti, akik e sorokat olvassátok, velem együtt fejlődtök és léptek bele a MAG NEMZETSÉGÉNEK új korszakát és erőterét megalkotó, végtelen Szeretetben és Egységben fogantatott energiába.

Amikor gyermek voltam csak annyit tudtam: 
Igyekszem mindenben jó lenni, és jó gyermeke lenni Édesanyámnak, nem gondot jelenteni senkinek - és csak szemlélni az életet.
Az az egy volt bizonyosságként bennem:
Feladattal érkeztem. Küldetésem van ezen a Földön.

És aminkor elértem a 18 éves koromat, szembeszálltam mindennel és mindenkivel, aki mást kívánt rám erőltetni, mint amit éreztem, hogy tennem kell...
Minden helyzete életemnek olyan tanítás és felkészítés volt, amiért hálás vagyok, pedig nagyon gyötrelmes időkön mentem át. De mindig éreztem - erősebb lettem ott, ahol gyenge voltam. Minden nehéz pillanat azzá érlelt, akivé jelenleg lennem kell.
Kiváló értelem, nagy reménység voltam a családomban, ám sem a karrier, sem a vagyon sem az anyagi biztonság nem tudott olyan erős motiváció lenni bennem, ami olyan életet eredményezett volna, amire Ők igazán büszkeséggel tudnának tekinteni.
Csak igyekeztem EMBER lenni, és ott szolgálni, ahol szívem szerint kellett, úgy, ahogyan szívem szerint kellett. Megalkuvásra, hízelgésre, szolgalelkűségre, ebül szerzett jutalmakért soha nem voltam képes. 
Mindig addig tartózkodtam egy helyen, ameddig éreztem - tudok szolgálatára lenni abban a szerepben a velem úton járóknak. S amikor éreztem - az én feladatom itt véget ért - leköszöntem.
Jól képzett ápolóként odaadásra és a szeretet erejének megismerésére, az önzetlenség kiművelésére remek alkalmam nyílt, és mindez segítségemre volt a mindennapi betevő és a viszonzást el nem váró szolgálat megélésére.
(Szinte hallom néhányak szavait: Na ja, bezzeg kérni cserébe azt tud!
Tévedés. Nem magomnak kérem. Ez a feladatom. Hogy mindazt, amit tőlem elvárnak, teljesítsem: Ha kérni kell, kérek. Ha a gondviselés eszközévé hívnom kérik, akkor megteszem. Tudom, hogy akár kapok, akár nem - amire szükség van, megadatik. De erről majd később.)

Talán egyszer majd leírom azt is, - hátha valakinek tanulságként szolgál, mi is az ÉN TÖRTÉNETEM, hogyan érettem Szolgálattevővé, de jelen bejegyzéseknek nem ez  az indíttatása.
A Te történeted is lehet, hogy hasonlóan fest, és épp úgy okulásra szolgáló.

Ám tudd: A KÜLDETÉSED  ebben a csillagállásban teljesedik ki!

Ekkorra a Nemzetet az Új Turul Energiákkal olyan EGYSÉGbe kell állítani, hogy Kárpátia Szent Bárkáját "vízre lehessen tenni"! 

Hogyan is írta Antoine de Saint-Exupéry?



"Ha hajót akarsz építeni, talán nem is az a legfontosabb, hogy összegyűjtsd a mérnököket és a hajóácsokat, hanem, hogy felébreszd a vágyat a végtelen után."

 

A FELADAT tehát:

FELKELTENI A VÁGYAT A VÉGTELEN UTÁN aképpen, hogy mindenki vállt vállnak vetve, teljes odaadással és áldozatkészséggel, csaholás nélkül, megtisztultan, terheit letéve a nemzetért és a magyarok szent rendeltetéséért.


Nos, nem kevesebb a feladatom, és a TI feladatotok, hogy ezen Zarándoklat céljaként egy egy szívvel és lélekkel dobbanó 144000-es közösséggé emeljük a már felébredt és úton járó, hagyományaiért tevő, vagy épp csak útkereső MAGot. Hogy ez a zarándoklat ha szeptember 20.-ra elér az Isten által elrendelt helyszínre, addigre EGYként tudjon fohászkodni Boldogasszonyunkhoz, igaz szívvel, acsarkodás nélkül, elsimítva a valójában nevetséges szavakon cívódást.
Addigra fel kell nevelnünk az EGYSÉGet és a Boldogasszonyunk által küldött kozmikus jel Zászlaja alatt gyülekezve kell kijelentenünk: KÉSZEN ÁLLUNK!

Hogy is szól a Hazatérés Himnusza?

LELKEM MÁR HÓFEHÉR, TERHEIT LETETTE,
KÉSZEN ÁLLOK MÁR ÉGI MENYEGZŐMRE!
HITEM ERŐS VÁRAM, ÉLEM IGAZ LÉTEM,
ÉGI ÉDESANYÁM OLTALMÁT FÖLVETTEM!
SZERETETEM TÚLÉR ÖNNÖN KORLÁTOMON!
LELKEM BÉKÉJÉBEN NINCS MI KORLÁTOZZON!
FÉLELMEM NINCS TÖBBÉ, KÉTSÉGEIM SZÁLLNAK!
ÉGI ANYA ! MAGJAID IMMÁR KÉSZEN ÁLLNAK!



ire a csillagok állása összeér, egy új világot teremtve indulhassunk rendelt küldetésünket beteljesítve....

Korábban is az EGYSÉG energiáiban kellett tevékenykednünk, ez volt feladatunk.

 

És mindegy milyen személyes nehézségek és áldozatok árán, de végig kell vinnünk ezt a dolgot. Tisztelve eleink áldozatait és hitét, hozzá kell tennünk jelen korunkban is a magunk szolgálatát és végre EGYként jött el az ideje a munkának.
Mindenki, aki szeretne ebben részt venni, és hozzátenni Önmaga részét, nyitva áll a lehetősége.
A Zarándoklat nem egyszemélyes....
Mindenki csatlakozhat. Teljes egész útra, vagy részére, szállással, élelemmel, a költségeinek jelképes támogatásával, bármivel. 
Még akár azzal is, hogy ha a gyermekeimnek segítetek, akiket sok gonddal hagyok itthon.

Valójában nem tudom szavakba önteni, milyen érzések kavarognak bennem...
Sokszor próbálok felmentésért esedezni, de csak gondolj bele, kedves, aki ezeket a sorokat olvasod: Van erre lehetőség? 
Te vállalod az utat és a vele járó feladatokat?
Olyan szívesen átadnám, ha lenne egy EMBER, aki azt mondja:
Én megteszem.
Isten rendelése szerint járom végig, olyan kitérőkkel és módon, ahogyan azt kéri!
Azt közvetítve és olyan minőségében, ahogyan kéri!
Ez a galaktikus energia folyamatos kiáradásban van,  ennek megfelelően jelenlegi megnyilvánulása szimbólumban ezt a képet mutatja.

Mindent tudunk, mit is kell tennünk, hogy letegyük terheinket és hatékonyan és a legmegfelelőbb módon lépjünk EGYSÉGre.

Kezdd el Önmagod megtisztulásával, terheid letételével, ahogyan Istenanyánk tanította ...

Kérlek nyissátok ki szíveteket, fogadjátok be az energiákat megtisztító és oltalmat hívó fohászaitok után, és  hallgassátok az alábbiakat, amelyek az erőterek kialakításában hatalmas segítséget jelentettek és segítenek az erőtér megérzékelésében és a kapcsolódásban.


 


Közben koncentrálj a szeptember 23.-i időpontra és a Zarándoklatra...
Kérd le önmagod szerepét és hozzájárulásodnak ismertetését, hogy TE hogyan tehetsz érte! MOST. (Nem majd... :) )
És járj el aszerint, bármilyen lehetetlennek és lemondásokkal telinek, vagy nehéznek is tűnik.
Hangolódj az EGYSÉGre...
 
(A bejegyzésben találsz olyan utalásokat, amelyeket a korábbi Isteni Szeretet Egységének Háza, és Isteni Szeretet Egységének Útján blogbejegyzéseimhez vezetnek. Olvasd át azokat is, hiszen a korábbi útmutatások ott érhetőek el hozzá. )




Hamarosan folytatjuk, csak készítenem kell a férjemet, mert ő is indul hajót építeni...

Szeretettel és áldással:
Éva

2017. augusztus 5., szombat

A SZOLGÁLATTEVŐ 2. fejezet - Egy SZOLGÁLATTEVŐ dilemmái, azaz a Zarándoklat margójára...

Kedvesek!

A minap az alábbi reakciót kaptam a zarándoklathoz kapcsolódóan.

"A cél szép és nemes de hogy gyűjteni kell rá az megint nem ... ahogyan mi is mindenki megkapja kéregetés nélkül is ... amire valóban szüksége van ... A FÉNYÚTON JÁRÓKNAK Nem kell kéregetni !!! ÁLDÁS! "


Égi vezetésem ma már jelezte felém, hogy ebben a témában szükséges lesz pár gondolatot megosztanom Veletek.
Nekem tanításként küldték a bejegyzés mellé, amikor a zarándoklatról írtam,  és föl kell vetnem, hiszen bizonyára nem csak egy emberben fogalmazódott meg a fenti a kérdés.
J ött a kérdés, s vele együtt kérik, írjam, amit szívemben érzek.

Tehát:

Minden bizonnyal magától értetődik az, hogy aki SZOLGÁLATBAN él, teszi a dolgát, áldozatot nem sajnálva. ALÁZATTAL, SZERETETTEL, ELVÁRÁS NÉLKÜL TESZI A DOLGÁT.
És fogadja a többi úton lévő áldását, amit kívánnak a feladat elvégzéséhez. 
Az pedig MINDENKI SZÁMÁRA "természetes", hogy amiről ezzel lemond - úgymint pl. munkavállalás a betevő falatért, hogy otthon maradt gyermekét ellássa - ez csak az Ő maga terhe... 

De gondold csak végig tiszta, igaz szívvel:

Csak az elvégzett munka eredményében kell vajon közösséget vállalni, vagy az ezzel járó nehézségben is készek vagyunk osztozni?... 
Igen - én a Gondviselésre bíztam a zarándoklatom terheit.
Ám ha valaki úgy érzi, hogy a gondviselésnek eszközévé kíván válni, és részt vállalni a feladatban az úthoz csatlakozással, vagy egyéb módon, minden lehetőség nyitva áll. 

Én magam "mindössze" gyermekeim és nagyobb családom  irántam való megértését, a zarándoklat és minden előkészületének költségeit, az út terhét, vezető ápolói munkahelyemet (szociális ágazat 15 év, ha érdekel a jövedelem) és legalább 2 havi munkabéremet,  áldozom érte.
Tőlem ennyi "telik"... Mindössze ezt ajánlom fel azért, hogy e feladat maradéktalanul elvégeztessen.
Pedig a hétköznapi gondok bizony nálam is adottak.

Ezt nem panaszként mondom, hanem hogy értsétek.

Ám a Szolgálat, amelyet én magam vállaltam - és valójában Te MAG lelked is vállalt, komoly áldozatokkal jár.
Mindannyiunktól komoly áldozatokat vár, hiszen MAG-YARnak lenni nem lehetőség, hanem kötelesség.


Volna néhány egyszerű, és életemből merített kérdésem - és most teljesen őszintén tárok elétek sok dolgot: 


  • Szerintetek, Kedvesek, 
    • egyszerű döntés az, hogy január 3.-án külföldre megyek "dolgozni" ( értsd: Isten adta dolgomat elvégezni), tudva, hogy itthon marad egy alig felnőtt fiú a tizenéves húgával, mindezt úgy, hogy az utolsó húszezer forintot hagyom számukra itthon, a végletekig kiszámolt tüzelővel? Szerinted milyen terhet jelent ez a szívednek? Mekkora lemondást jelent?
  • Egyszerű helyzet tudni kinn a messzeségben, hogy mekkora tél van itthon, és nekik 2 helyen kell fűteni, iskolában vannak, és hidegre érnek haza, tüzelőt vágni és minden egyéb nehézség mellett?? Hinni, hogy lesz aki segítségükre lesz, ha gondban vannak? Szerinted milyen terhet jelent ez a szívednek? Mekkora lemondást jelent?
  •  
  • Szerintetek könnyű döntés-e úgy itthon hagyni a Szolgálatért az Édesanyád, hogy 1 hónapja jött ki az intenzív osztályról, mert vérmérgezéséből 9 hónapig lábadozott ott, és tudod, hogy szüksége volna Rád? Szerinted milyen terhet jelent ez a szívednek? Mekkora lemondást jelent?
  •  
  • Vajon egyszerű döntés-e otthagyni egy jól jövedelmező tanári állást októberben, amikor kérik tőled, azért, hogy felkészülhess és Németországban tedd a dolgodat, itthon hagyva mindenkit, férjed pedig a kontinens másik szegletén teszi ugyanazt??
    Szerinted milyen terhet jelent ez a szívednek? Mekkora lemondást jelent?
  •  
  • És vajon milyen nehézséggel jár az, hogy ésszerű és elfogadható magyarázattal szolgálj családodnak azzal, hogy miért dolgoztok olyan helyen ahol borítékolni lehet, hogy nem fizetnek ki? Hogy  távolléted előre látod hogy minden szinten ráfizetés, pedig Ők azt remélik, hogy anyagi javaidat gyarapítani mentél.... Te pedig tudod, hogy ebből a szempontból hiába vagy távol a hazádtól és családodtól - javaid nem gyarapszanak tőle, életed nem lesz könnyebb, csak Nemzeted és Gaia teremtményei, szemmel nem látható, kézzel nem fogható formában jutnak előnyhöz... Hogy magyarázod el ezt nekik?
    Szerinted milyen terhet jelent ez a szívednek? Mekkora lemondást jelent?
  •  
  • Ilyen előzmények után milyen itthon ülni és kivárni, míg kereshető nem lesz a lehetőség a munkára, helyre nem állítják megtépázott erőteredet? 
  • S mikor mutatják hová indulj dolgozni, remélve hogy ez egy jövedelmet is jelentő hely, megszakad a szíved -  mert a hazádon ugyan belül, de gyermekeidtől távol mutatkozik, csak azért, mert a hely energetikai helyzete siralmassá és tarthatatlanná süllyedt?
    • Miért? Kérdezed....
    • Ha távol, akkor már legalább jövedelmező legyen! Így a kiadásaim elviszik a keresett pénzemet! 
    • Miféle gondviselés ez?! Elég volt már!   Nem akarom ezt!
    • Nem bírom elviselni ezt a kiszámíthatatlan, készenléti életet! Hogy semmit nem tervezhetek, mert mindig a folyamat határozza meg, hogy számunkra mi a következő lépés! Mindenki egyéni döntése és elvégzett feladatainak hatása formálja a Teret, és a következő lépésünket ez határozza meg... Mi lesz így az én terveimmel? Álmaimmal? 
    • De hiszen régen lemondtam róluk, mert felajánlottam életemet és teljes Létemet a Szolgálatra... 
    • Akkor meg mit nyekergek?! Nehéz? Nehéz, b...sza meg! 
    • Most még nem értik meg a gyerekek, (kivéve nagylányomat) hiszen ők szenvedik a szükséget miatta, Ők élték meg sokszor a nehézségeket, a kemény és fájdalmasan nehéz telet itthon ... de egyszer ráébrednek saját útjukra és akkor már tapasztalattal és bölcsebben teszik dolgukat, mert tudják, mire figyeljenek oda...
  • Végül elvállalod a munkát- életed legnehezebb döntését meghozva a , mert már alig bírod a gyermekeiden hozott áldozatok terhét, akik kinélkülözik a szolgálatra fordított kiadásokat - , szembenézel nagy családod szigorú intelmeivel, (hogy milyen felelőtlen vagy, anya ilyet hogy tehet, és a keresztvizet is csaknem leveszik rólad, de te tudod, hogy féltenek és érthető is szempontjukból ez a reakció....) Te kitartasz keservesen megszült döntésed mellett,  elindítod a felvételt 2 megyével távolabbi új, de legalább pénzkereső munkahelyeden, kezdenél augusztus 14.-én - ám addigra olyan helyzet áll elő a térben, hogy neked változtatnod kell a feladaton és helyszínen!
    • Megérted a helyszínek energetikai igényét, helyzetét, és tudod, hogy nem a munkába állás és  a jövedelemszerzés lehetősége már szolgálatod útja, - mert a folyamatok menet közben mást irányt vettek, és Szent Korona számára előnyös döntéseket hoztak valamely Fényküldött Társaid, a helyzet változik... 
    • Felismered, hogy már egy 1300 km-es zarándoklat a feladat, 
      • lehet hogy egyedül, mert a párodnak meg kell teremtenie az anyagi hátteret a szolgálathoz és a család számára?
      • S közben Gyermeked fejedre olvassa, hogy magára hagyod, és inkább sétálsz az emberiségért, mint érte, vele, a saját gondjaidért teszel?... 
      •  Szerinted milyen terhet jelent ez a szívednek? Mekkora lemondást jelent?

Szerinted, Kedves úton járó Testvérem ezek könnyű döntések? 

Mielőtt válaszolnál, elmondom. Nem azok.

A SZOLGÁLAT útját nem a könnyű döntések övezik. 

Életem legnehezebb döntései vannak mögöttem az elmúlt évben...
De kinyilatkoztattam az EGY Istennek: Szolgálom Nemzetemet és az emberiséget akként, ahogyan Ő kéri, nem úgy, ahogyan nekem kényelmes és ésszerű...  
(Félreértés ne essék: saját otthonom közelében is módomban állna munkát vállalni, minden bizonnyal már május végétől is dolgozhatnék, ha ezt saját elképzeléseim szerint tenném. De sajnos ez az opció nem az, amire szükség van Mindenek számára. Máshol, másként, más célból szükséges tennem a dolgomat, mintsem önmagom anyagi gyarapítására.)

A TE akaratod legyen meg Uram, ne az enyém... S én alázattal igyekszem a tőlem telhetőt elvégezni.

Kinyilatkoztattam mindahányszor, amikor meggyengültem, megkísérttettem, de felismertem ismét utamat.

Így hát, ha vonakodva is, de eleget tettem az útmutatásnak, tudva, hogy ismét mérlegre tétetek ezáltal a Fényküldöttek számára - kiírtam a kért módon a gyermekem számlaszámát is, és jeleztem, hogy számítok bármilyen jószándékú segítségre, nem elsősorban anyagira gondolok.
Csatlakozásra, szállásra, adományra, bármire.  
S ha mást hozzáadnod a célhoz valóban nem áll módodban, akkor lelki támogatásra és áldásra. 



Én is dönthetek, dönthettem volna sokszor másképp. 
És megvallom, olyan komoly terhet jelent ez nekem minden szinten, elsősorban a gyermekeimmel szemben, hogy Ők háttérbe kerülnek hosszú évek óta a Szolgálatért, hogy nem tudom, lesz-e erőm nélkületek végig csinálni... Bátorításotok, együttérzésetek, munkátok, támogatásotok nélkül.

Égi Anyánk oltalmát élvezem, minden áldás rajtam van, kétségem effelől nincsen. hiszen minden pillanatában életemnek érzékelhetem....

De a szívem nagyon nehéz amiatt, hogy tudom, milyen gondokat hagyok itthon... Ember vagyok én is. És Anya.
Értetek, és Minden Létezőért  felelősséget érzek, nem csak családom tagjaiért, és ezt Ők még nem igazán értik meg. És ezeket, ha most úgy érzed, hogy hangzatos szavak, akkor tévedsz. Őszinte, és mélyen átélt és kiadott gondolatai lelkemnek...


Tudd meg:
Kételkedtem a Gondviselésben is... Önmagomban is... Mint Anya... Mint Fényküldött. Mint ember. Mert nehéz döntések ezek...

De mi lesz akkor, ha nem teszem meg a rám bízott feladatot, mikor tudom, milyen erőket képvisel és jelent ez a feladat?
A "B" verzió már mindig gyengébb eredmény hoz! 
És annyi de annyi lehetőséget kihagytunk már Nemzetként és MAGOKként, Testvéreim, pedig az energetikai alapok megvoltak... Nagyon sokat...
Miattam essen kútba ez a lehetőség? Hiszen sokszor sokféle "B" verzió mellett döntenek sokan! Én magam is egyszer, és érzem a terhét!
De én Megígértem a Teremtő EGY Istennek, hogy nem hagyom cserben többé, mert tudom, mit tartunk és ez mivel jár!

Szent Koronánk erejét támogatnunk kell, mert komoly, átfordító munkára készül a Térben. 
Égi Édesanyánk energetikáját a Mátrában komoly munkával kell helyreállítanunk szeptember közepéig, mert sérült - szándékos, vagy féltudatos munkák eredményeként - ez adja meg az alapot Szent Koronánknak. 

(Amikor a Mátrai szakaszon leszek, ott feltétlen számítok a segítségetekre.)

Hatalmas lehetőséget építhetünk fel, és ideje lenne összefogni érte minden magát Magnak valló részéről. 
EGY-S-ÉGre van szükség régóta. Most különösképpen.
Részleteket nem tudok mondani, hiszem a kimondott szó máris teremt, ami érzékelhető is a térben azok számára is, akik nem feltétlenül szeretnék ezt a folyamatot látni felépülni....
Kérlek, hangolódjatok erre az energiára, és kérjétek le ki-ki a neki szánt feladatot benne, és azt maradéktalanul végezzétek el, jó?

Zárásként még pár gondolat.

Kérlek, mérd föl magodban: Te magad vajon mindent megteszel, ami módodban áll, hogy előbbre vidd az EGY Isten tervét a Rád szabott módon?

Igen, nem mást kérek: Osztozzunk a felelősség és feladat terhén. 
Mindig, és mindenkor, minden szinten.
Mert valóban: ne csak az eredmény haszna legyen közös, hanem a felelősség és teher is, hogy a Szent Küldetése a MAGnak be legyen végezve.

Hidd el, még mindig van egy lépéssel mélyebb és áldozatkészségedben nagyobbat igénylő módja a szolgálatnak. Mindig... Csak a komfortzónát kell tágabbra engedni, és meglátod: Még ez, még azt a feladatot is el tudom végezni, mert kész vagyok "megfizetni az árát" (időben, fáradtságban, netán anyagban).


Őszinte szeretettel
Éva


2017. augusztus 3., csütörtök

A SZOLGÁLATTEVŐ 1. FEJEZET - Zarándoklat a Nemzetért



Kedveseim, Úton járók,  Nemzetért munkálkodó Gyermekei az Öreg Östennek!


Régen jelentkeztem, jelentkeztünk.
Az elmúlt 2 évben az Európa felé terjesztendő energiák számára dolgoztunk, csendben de alázattal és kitartóan.
Munkálkodásunkról egyenlőre részleteket nem oszthatok meg, a folyamatok védelme érdekében. 
(Volt, aki ezt nehezményezte, ám aki Fényküldötti szolgálatban áll, az tudja: a szó teremt, energia, és mindennek meg van a maga célja és ideje.)


Európai utolsó helyszínemről májusban érkeztem haza, azóta felkészítésem és regenerálódásom zajlik, jelentős belső munkát követelve.
A SZOLGÁLAT iránti elkötelezettségem olyan szinten van/volt próbára téve, amely rendkívüli erőfeszítéseket kíván tőlem: a földi életem kapcsolatainak próbája ez.
A valódi , Nemes célok, vagy az emberi életem anyaghoz rendelt céljai előbbre valóak?
Kinek kell megfelelnem? Szeretteim elvárásainak, vagy az Isteni Tervet Szolgálva az EGY szándékának?
Bízom-e a Gondviselésben, vagy az aggodalom és kétség energiái hatalmasodnak el rajtam?

Földi hivatásomat feladva kell folytatnom az utat. Minden ésszerűség ki kell hogy vezettessen életemből...
Életem eddigi legnehezebb dilemmái vannak mögöttem, s döntésemet meghozva érkezett a rendelt feladat, melyhez társakat hívok.

A feladatról:

Az Isteni Igazság és Rend helyreállításának és térnyerésének fontos gyakorlati teremtési feladatai elé nézünk ezen időkben itt a Kárpát Hazában.
Képtalálat a következőre: „máriazell”

Képtalálat a következőre: „csíksomlyó”
Szent Koronánk és Égi Anyánk szólít engem és a Nemzetet zarándoklatra Máriazelltől Csíksomlyóig, a Mária kegyhelyek érintésével.
Az ÚT 1300 km, ami nem kevés. 
Sem időben, sem fizikailag.



Kérésüknek megfelelően gyalogosan megtett zarándoklat lesz, közel 60 napos.

Aki hívást érez ennek megtételére és szívesen csatlakozik egyénileg - ahogyan én is teszem - jelezze felém.
Aki menet közben csatlakozna, annak lehetősége lesz érdeklődni, hol és merre járok, igyekszem tájékoztatást adni helyzetemről, amikor módomban áll.
 Az utat úgy tűnik, egyedül kezdem meg. (Egy társam már lesz. :) )
(Páromat feladatai másfelé viszik, csak remélni tudom, hogy csatlakozik menet közben hozzám.) 

Mivel a feladatot most küldték le, nem volt még elegendő időm a pontos haladási útvonalat és időket meghatározni. Dolgozni fogok rajta, hiszen az idő rövid a tervezett indulásig.

Minden segítséget szívesen fogadok. 
Szállás, pohár víz, jó szó, adomány - minden segítséget jelent, hiszen úgy indítanak útnak, hogy 3 hónapja munkába sem állhattam... 

Ha szándékodban áll esetleg anyagi segítséget nyújtani, vagy eképp kívánsz hozzájárulni a zarándoklat sikeréhez (hidd el, nem kis biztonságot jelentene az itthon hagyott még kiskorú lányomnak jelen helyzetben) az alábbi számlaszámra küldheted jó szívvel ajánlott segítségedet.
Kérlek, csakis akkor küldd, ha őszinte és tiszta szeretettel ajánlod fel, és ekként csatlakozol a feladat sikeréhez.

A tervezett állomáshelyekről, amelyeken szállásra lesz szükség, a későbbiekben adok hírt. 
Zarándok szálláshelyek is rendelkezésre állnak, de ha szívesen látna valaki, akinek szeretetéből erőt meríthetek(ünk) az út folytatásához, azt nagyon hálával telt szívvel fogadom.

Az ÚT éppoly fontos lesz számomra, mint maga a CÉL.

Az pedig ennek a gyönyörű bolygónak, mely az otthont ad az emberiségnek  -- szabaddá érlelése, az Isteni Igazság és Rend Fényében.

Szeretettel és áldással:
Lőrincz Éva


Horváth Eszter Judit
Erste Bank Hungary Zrt.
1138 Budapest, Népfürdő út 24-26. 

Magyarországi utaláshoz:
11600006-00000000-77469449
Külföldről:
HU17116000060000000077469449 
SWIFT Code: GIBAHUHB

(Kérlek, tüntesd fel neved a megjegyzés rovatban.)