Ringasd öledben a Földet

Kedvesek!

Valami üzenet érkezik. Fontos, úgy érzem.

Lássuk...

Mágusok földjén szent kelyhek nyílnak.
Csodák, s SZERelmek belőlük áradnak.
Árpádok hegyein Grál kelyhe éled,
Magnak gyermekei éltetik e képet.

KÉPzeld el, Magod vagy e kútnak forrása!
Érezd, hogy a szíved megnyílik tudásra!
Szívednek rózsája táplálja e kutat,
Kútnak áradása mutatja az utat!

Mágusok gyermeki! Földünk Téged kérlel:
Hatalmas erővel töltsd fel most, Fényeddel!
Enyészet havában az Ármánnak terhe
utolsó erejét ellene veti be!

Utolsókat rúgja sötétnek világa,
S hogy összeroppanjon, induljon a bárka!
Ti vagytok legénység Istenünk hajóján!
EGYként, tiszta szívvel induljatok útján!

Enyészet havának delelő idején
A SÁR_KÁN  elindul, a hadaknak elején.
Kistályfényű Madár Somlyónak Nyergében
Vezeti a MAGot aranyló köntösben.

EGY szent lélegzettel kell már lélegeznünk,
Lélegzetünk EGYként segít felrepülnünk!
Istenanyánk, Sólyomasszony, s a felébredt Oroszlán
Sarja kelt életre ott, fenn a Somlyónál.

Kristályfényű Griffként jött el e világra
Körosztos Szent Gyermek Fénykori képmása!
Kristáytiszta Földet megszületni hívja,
S hogy Armannak szennyét végképpen lemossa.

S hogy Ő e Földön megnyilvánulhasson,
S az új világba utat mutathasson,
Megigazult Magok fogadásra készen,
Szívükbe kell hívják, szívükbe egészen.

SZER-ELEM Fényében fürödnie kell már,
SZER-ELEM Tüzében tisztulni kell immár!
SZER-ELEMnek kell átmosni a Földet,
SZER-ELEMmel kell tölteni a szívet!

Mindent átható, ÉGI SZER-ELEMmel!
Gyermeki mosollyal, odaadó hittel!
Minden létezőért, túláradó Fénnyel,
Őszinte, szíveket olvasztó reménnyel!

Kér minket Főldanyánk, Istenünk, Örök Fény:
Napjainkat eztánt töltsük ebben, önként!
Szánjuk e szent MOSTot eme küldetésre,
s szívünket egyszersmind emeljük a FÉNYbe!

Éljük meg: e Szent Erő eltölti szívünket,
MAGosok Krisztusát, eljövendt Szent Griffet,
S kristálytiszta Fényét lényünkbe fogadva,
Tekintsünk kiáradt Boldogasszonyunkra!

OLT_ALMA hogy ekként gyarapodjon bennünk,
SZER-elme tüzében megtermékenyüljünk!
Olt-alma, magjai termővé érjenek,
S legyenek e Földön lámpást tartó kezek!

Fogadjuk MAGunkba a visszatért Krisztust,
Önmagunk meghajtva, csöndesen álljunk most
elé, buzgó hittel, fejünk leeresztve,
Térjünk meg szívébe, igaz Kegyelembe.

Mert aki eljött, ott a Somyló hegyén,
Magvető havának huszadik estéjén,
Ő volt az. Krisztusnak Kristályföldi Lénye.
Őt hívta világra Sólyomasszony Fénye...

Nem tudta azt senki, ki volt az újszülött...
Nem tudta azt az sem, ki bábaként működött.
EGY Istenünknek volt az csodás titka.
Melyet most megosztott, e titkot elmondja.

Mit a próféciák egykoron megírtak,
Ott a Somyló hegyén ím valóra váltak.
S hogy az Isteni Gyermek világa eljöjjön,
Igaz Magyar Szívek otthonná kell nőjön!

Készíts ünneplőbe megigazult lelked!
Ím a Csoda immár megszületik! Benned!
Szívednek udvara ha már igaz, s tiszta,
Boldogasszony minden szennyedet lemosta,

Teljes hittel kész vagy ÚJ Világba lépni,
Kristálytiszta Földön alázattal élni,
Szívedbe ekként befogadni Krisztust -
Istenemberré válsz, Istenemberré, MOST!

Magosoknak eme megtisztult csoportja
immár felszállhat az induló hajóra.
Mani Gyöngyéneke szívedbe van írva!
Földünknek sorsa kezedre van bízva!

Armannak ereje utolsó dühében
vagdalkózni készül enyészet delében.
Szíved ünneplőben, Tiszta Fényben állva
képes végső csapást mérni szándékába!

Megigazult szívvel, Krisztusfényben állva
Vár minket Földanya enyészet havába!
Megigazult Magok Teremtő Képei
Lesz Arman ellen hatékony fegyveri.

Minden esti órán, éj nyugalma előtt,
Teremtse a MAGYAR a boldog jövendőt!
Miként ér majd véget enyészetnek hava,
Terajtad is múlik, EGY Istennek Magja!


2017.11.09.
Lejegyezte Éva

Azt hiszem, ennél fontosabb dolgot az életben nem írtam le...
Számomra is teljesen meglepő, és... Tudtam, hogy valami nagy dolog történt ott, Csíksomlyóban, október 20.-án.
Egy teljesen megfoghatatlan dolog zajlott.

Utunk során volt egy helyszín, ahol egy nagyon-nagyon féltve őrzött tojást kellet elhozni a szívembe helyezve...
És ott, Somlyó hegyén, a sötétben, teljesen egy módosult tudati állapotban voltam.
Tárasaim félkörben álltak előttem, nekem a pódiumon kellett állnom.
És egyszerre mintha hihetetlen magasságban, egy hatalmas madár lettem volna, fentről láttam az egész helyszínt. A sötétben pislákoló gyertya fényét, és az 5 embert, aki a színpadon állt...

Majd különös mozdulatok kíséretében ki kellett engednem szívemből a  féltve őrzött tojást.

Mint mindig, a nagy energiák esetében, Havasi Krisztus Trilógiája volt az alapvető segítség. Már előtte is a Gyimesi Hágón, a SZER-ELEM
befogadásánál/kiárasztásánál. Ott, 19.-én kezdődött ez, közvetlenül a születés...

Aztán jött a Gyimes: Kézfogás című dala

Végül a Hálaadó körmenet

És különös mozdulatok egész sora.
A Hatalmas Fiastyúk-Kristállyal és a FÉNY-nyel a középpontban...
Aztán éreztem, hogy valami megszületett a kezeim között...
Amíg a kért zenét ismét bekapcsolta a Drága Laci, addig ott volt a kezeim alatt... Éreztem, ahogyan lélegzik. Még a kezeim követték is a mellkasának emelkedését... Nagyon szürrealisztikus volt az egész.
És felemelkedett.
Nem értettem, mi történt. Valami annyira tiszta és számomra addig ismeretlen energia jelent meg általa a Térben, amit nem tudtam hová tenni.
Még másnap reggel is csak kérdeztem magamban, az EGY Istenemtől:
-  Biztos, hogy amiért útra keltünk készen van?
- Nyugodj megy, leányom! Készen van. - válaszolta.
Akkor este Nagyboldogasszonyunk is annyit mondott - MEGCSINÁLTÁTOK!
És végtelen boldog és megkönnyebbült voltam.
Megöleltem drága kísérőmet, és társaimat, és csak sírtam...
Másnap reggel egy hatalmas méretű szárnyas lény volt érzékelhető a helyszínen. Kristályosan áttetsző, nem sárkány, nem is igazán madár, de karmai is voltak, meg lába, és csak ahogyan a napfény rávilágított, akkor volt látható aranyló sziluettje - nem tudtam meghatározni, mi is az.
Csak az éreztem, hogy valami végtelen tiszta és hogy hozzá még fel kell nőnöm, hogy igazán tisztán láthassam, oly fenséges erő volt.

A Somlyó nyerge előtt a közeli Pogányvárhoz kellett elmennünk, Táltosaink hagyatékáért.
Akkor este nem, csak amikor igyekeztem utána "visszanézni" az egészet, pár nap múlva, akkor láttam, ahogyan minden Ősi Erőt képviselő szellemi létezők egész hada volt jelen a Somlyó nyergében.


Kb, egy hete a facen tettem ki a képét - rájöttem, vagyis elmondták, hogy GRIFF volt, ami megszületett.
S hogy mi is a Griff?

A griff biológiailag két állatból van összetéve: egy ragadozó madárból és az oroszlánból. 
A griffekről Európa a Kr.előtti V. században Hérodotosztól szerzett tudomást, feltehető, hogy Hérodotosz Ariszteásztól vette ismereteit. 
Ezen híradások szerint "a griffek a belső-ázsiai szkíták földjén (?) túl eső hegyekben őrizték az aranyat". 

A későbbiekben Ktésziász, Aiszkülosz és Aelian is írnak a kínai krónikák "szárnyas tigriseiről". Ott találjuk a "szárnyas tigris" ábrázolását az altaji szkíta leleteken, a hunok, a szkíták és az avarok fémjein és textiljein, a magyar királyi jogaron, a koronázási palást szélén, az Árpád-kori magyar pénzeken. 

A török és perzsa emberek a griffet - a szimurgot - és a többi "összetett állatot" sohasem tartották valódi lényeknek, mert tudták, hogy ezek a fejedelmek és a királyok jelképei, jelvényei. 
Valamilyen "tévedés" folytán Kézai Simon is krónikájában a griffek lakhelyét a "szkíták földjére" teszi. A középkori irodalomban a griff "szörnyként" ( mim másként a középkorban...) jelenik meg, ugyanakkor a belső-ázsiai állattartó népek griffje jóságos, bölcs és segítőkész. 
Az ordoszi bronzok és más hsziungu ábrázolásokon gyakori a szarvasra lecsapó griff, de ugyanez jelenik meg a nagyszentmiklósi 2. számú korsón. 

László Gyula írja, hogy "szinte úgy hat Nagyszentmiklós, mintha a Kínától a Kárpát-medencéig terjedő eurázsiai műveltség és művészet időtlen jelképe lenne". 

Kézai Simon így ír a griffről: "Ama pusztaság hegyeiben (Szittyaország) kristály található, és a griffek fészkelnek ott és ott költik ki fiókáikat a legisfalk madarak, melyeket magyarul kerecsennek hívnak". 
Megjelenik a griff a magyar népművészetben. 
Az egyik változatban fokozatosan követhető a ragadozó madár ábrázolásától a füles madáron, a griffen, az oroszlángriffen keresztül az oroszlánig. 
A másik változatban főisten ábrázolásaként, fejedelmi nemzethősként és táltosként ábrázolják. 
A Fehérlófia mesébe megjelenik a griff, a "nagymadár", amely oltalmazza a hőst. 
Ez a madár igen nagy, hegytetőn vagy óriás fa tetején fészkel, a sárkány ellensége, akitől a hős a griff fiókáit megvédi és ezért elnyeri a griff háláját. 

A griffmadár a magyar mondavilágban egy nagy, csodás oltalmazó lény, amely alakja a mesékben és fejedelmi mondákban távoli eredetet mutat. A belső-ázsiai török népek meséiben és mondáiban a szimurg, smaragd anka vagy zülülő madár néven szerepel. 

A griff hatalmas kincs, a gazdagság őrzőjeként is ismert volt. 

Az ókorban a griff az isteni hatalmat jelképezte, és egyben az istenvilág védelmezőjének tekintették. Néhányan úgy gondolják, a griff kapcsolatba hozható a kerubokkal is.

Az egyik legnépszerűbb mesebeli lény, ábrázolásaival a mai napig találkozhatunk. A griff visszaköszön a festményekről, szobrokról, regényekből, és a mesebeli lények közül a legnépszerűbb heraldikai alakká vált a középkorban.

A griff alakja megjelenik magyar népmesékben is. 

A Fehérlófia-mesék hőse az alvilágból, ahol feladatát – a sárkányok legyőzését és a királylányok kiszabadítását – elvégezte, egy griff hátán utazik a felső világba. 

„Az út során saját combja húsával kénytelen etetni a griffet, hogy annak legyen ereje fölrepülni vele az alvilágból” -írja Jankovics Marcell.

Nos, most megkaptuk a választ, kit is képvisel ez az ott megszületett energia...

És meg vagyok hatva.
Hatalmas dolgot kérnek tőlünk itt a versben.
Kedvesek!
Kérlek Titeket odaadó és őszinte szeretettel:

Olvassátok végig a sorokat, és tegyétek meg, amit szívetekben éreztek, hogy meg kell tennetek, hogy megtisztult, és minden felesleges ragaszkodástól és negatív erőtől mentesen, teljes, igaz MAGYARI FÉNYETEKBEN szállhassatok a világot kivezető "hajóra".
Nehéz hónap 20 nap vár még reánk, és a FÖLD népességére.
És mi vagyunk cselekvésre szólítva.
Hát ne habozzunk.
Mi tehetünk érte. Mi felelünk érte...

Őszinte és el nem múló szeretettel:
Éva